Bogyó és Babóca, két jó barát

Dorka és Hunor története a borzderesekkel (Négyes) 3. rész

BabaAz előző részek arról szóltak, hogy miért és hogyan került két kárpáti borzderes tehénke hozzánk, most viszont róluk szeretnék egy kicsit írni. Mindketten Romániából származnak, és egy kis kerülővel kerültek hozzánk.

Mint kiderült nem volt teljesen felhőtlen életük, főleg a kisebbnek. Baba, mert ezt a nevet kapta nálunk, Aknavásárról származik, Moldvából. Fiatal üsző korában igáztatásra használták, konkrétan trágyaszállításra, egy olyan kocsit kellett húznia, amelyen nem volt egy tenyérnyi trágyamentes hely sem. Mivel az első hónapokban nálunk nagyon félt a vasvillától amivel trágyáztunk, valószínűnek tartjuk, hogy közelről is találkozott vele néhányszor. Megvásárlása után karanténba került a többi tehénnel, itt született egy egészséges bikaborja. Első hazai gazdájához már a másik tehénnel együtt került, de sajnos ott nem kaptak elég figyelmet, kicsit lesoványodtak. Ennek köszönhető, hogy hozzánk kerültek, úgyhogy talán ennek így kellett lennie. Régi moldvai életére emlékezve még ma is előfordul vele, hogy a teli etető közelében lévő trágyadomból szedegeti ki az utolsó ép szénaszálakat. Bár kezdetben (egy-két hétig) tartotta a távolságot, mára már nagyon szelíd, csak néha böki arrébb erőteljesen a birkákat vagy a kutyát. Nagyon türelmes, képes tíz percen keresztül melletted állni, amíg el nem kezded vakarni a feje tetejét, a „haja” tövét, és további legalább 10 percen keresztül ezt folytathatod.

Tovább a teljes cikkre...

Tanulmányi út Norvégiába

A Sátoraljaújhelyi Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium megkeresésére többször is fogadtunk norvég vendégdiákokat. 2013 őszén 3 norvég diák, Tordis, Veronika és Otto lakott és dolgozott gazdaságunkban 1 hónapon keresztül.
Akadozó, de kitartó esti beszélgetéseink során meglepődve és hitetlenkedve hallgattuk, hogy egy család 15 -20 tehénből szépen megél. Ez éven lehetőségünk nyílott arra, hogy személyesen megnézhessünk ilyen jellegű gazdaságokat Norvégiában, az EGT Finanszírozási Mechanizmus pályázat jóvoltából.

Első ilyen jellegű utam volt: még sohasem repültem, és sohasem voltam ilyen hosszú időre távol.
A jóbarátok ilyenkor szokásos negatív repülési élményeinek elmesélése ellenére, kifejezetten élveztem az utat. Bergenben szálltunk le, és két napot itt töltöttünk. Gyönyörű város, egy csodálatos országban. Az eső persze esett, hiszen Bergen az esernyők városa. A két nap alatt egészen jól összekovácsolódott 9 főből álló csapatunk, melynek tagjai hasonló okokból keltek útra.
Ezután érkeztünk meg Voss-ba, ahol a felújított iskolában fogadtak minket, és büszkén mutatták be szakképzésüket, iskolájukat, tangazdaságukat és tanműhelyeiket.

Tovább a teljes cikkre...

Érkeznek a borzderesek

Dorka és Hunor története a borzderesekkel (Négyes) 2. rész

MegérkeztekJúlius 6.-án történt a nagy esemény, amikor megérkeztek a tehenek. Eltartott pár percig amíg lekecmeregtek az állatszállítóról. Lassan mozogtak, megfontolva, vagy talán aggódva azon, hogy most hova kerültek. Egy viszonylag kicsi, kb. 3000 négyzetméteres elkerített legelőn tartjuk őket,  egy kis istállóval, négy cigája juh társaságában. Szabadon közlekedhetnek a kis legelő és az istálló között, akkor mennek be, amikor akarnak (általában nem akarnak).

Első dolguk volt a terület felderítése, módszeresen végigmentek a kerítés mellett, mindenhova benéztek, ismerkedtek a hellyel és az állatokkal. Egymást már ismerték, régóta együtt tartották őket. Minket is kíváncsian figyeltek, bár azért egy kicsit bizalmatlanok voltak. Kaptak friss vizet, frissen kaszált füvet, és a birkák által fogyasztott szénabálára is lecsaptak.

Néhány nap után már birtokba vették a helyet, látszott, hogy elkezdtek megnyugodni, mi pedig elkezdtünk ismerkedni velük. Nem kellett 2 nap sem, és a korábbi tapasztalatok szerint „eléggé vad” tehenek már hagyták magukat megsimogatni. 2 hónap múlva pedig már jöttek a simogatásért.

Tovább a teljes cikkre...

A döntés

Dorka és Hunor története a borzderesekkel (Négyes) 1. rész

csapat

Elöljáróban annyit rólunk, hogy egy kis dél-borsodi faluban, Négyesen lakunk, és egészen kicsiben gazdálkodunk - törekedve az önellátásra -, a sok minden egyéb mellett amivel foglalkozunk. Vonzalmunk a régi őshonos fajták iránt (legyen az növény- vagy állatfajta), abból a szemléletmódból indul ki, hogy ezeknek a fajtáknak volt a legtöbb ideje alkalmazkodni hazánk környezetéhez, így ők képesek a leginkább és legkönnyebben hasznosítani az adottságainkat. Ha biztosítva vannak az életfeltételeikhez szükséges források, akkor a lehető legkevésbé van szükségük az ember jelenlétére, tehát extenzívek is. Ezért a hagyományos növényfajtákat pl. nem szükséges annyit locsolni, permetezni, az állatokat pedig nem kell télen fűtött, nyáron hűtött helyen tartani, és az intenzív fajtáknál gyakori betegségek is igen ritkán fordulnak elő nálunk. Másrészt viszont ezek a fajták képviselik a múltunknak azt a részét, amelyek részt vettek a táj alakításában, a hagyományos tájhasználatban, így ha fenntartható módon akarunk élni a környezetünkben, akkor ezekkel a fajtákkal érdemes „dolgoznunk”, együtt élnünk.

Tovább a teljes cikkre...

Repce születése

A Szommer család tapasztalatai és élményei a borzderessel - 2. rész

SZÜLETÉS

Repce

Hanga 9 éves, Repce fél. Minden szempontból. Kicsit fél még, de Hanga szelídíti, nagyon ügyesen.
Fél, mert 6 hónapos a képen; 2016 januárjában látta meg, ha nem is napvilágot, de az istállóvilágot, esti szürkületben.
Nem sok jele volt az ellésnek, egy átlagos szem, mint az enyém, észre sem veszi.
Reggel izgatottan jött a férjem, hogy ma ellés lesz, készülődik a tehénkénk.
Gyorsan friss almot készített, és egy régi nagy szőnyeget is feleszkábált az amúgy nyitott oldalfalra. Ne legyen bent huzat.
Férjem készülődése és izgatottsága — ami persze átragadt rám is —messze felülmúlta a tehén készülődését és izgatottságát. Mondhatnám semmi nem látszott rajta.
Talán csak annyi: kényelmetlennek tetszett már neki a terhe.
Nem fetrengett, nem kínlódott, nem bőgött. Kicsit fészkelődött.
Fél óránként bekukkantottunk hozzá, semmi. Mivel szép, száraz idő volt, kimentünk az utcára: Zille biciklizni tanult. Nem voltunk távol negyedórát, beérve megpillantottuk a kis fehér, anyja által nyalogatott lélegző, párolgó élet-csomót. Hogy boci, az éppen még kevéssé látszott rajta. Nagy volt az öröm. A születés misztériuma. Az új élet, a teremtés, a világmindenség, Isten, az öröklét. Mindez beletömörödik abba az érzésbe, amit az ember a születés felett érez. Öröm, izgatottság, boldogság. És a nagy, függőben maradt kérdés: fiú vagy lány!?

A mi kárpáti borzderesünk

A Szommer család tapasztalatai és élményei a borzderessel - 1. rész

MEGÉRKEZÉS

DerceMeleg nyári nap volt 2015 júliusában, amikor megérkezett a feltételezhetően vemhes kárpáti borzderes, a mi borzderesünk. Lecammogott az állatszállítóról, kikötöttük legelni, persze kapott vizet, ahogy kell. Férjem azonnal indult is tovább, visszavitte az állatszállító utánfutót. Amíg távol volt: a tehén kidőlt. Oldalra feküdt, zilálva lélegzett. Kész. Épp, hogy ideért megpusztul. Kétségbeesett telefon: mit tegyek???!!!???
Jött a válasz is, meg az ember is hamar: hűteni, hűteni, hűteni. Vederrel langyos vizet hordott, és locsolta. A diagnózis helyes volt, a művelet nem maradt eredménytelen: hála a Mennybélinek meg az én okos Uramnak!

A tehén: A Polyán Egyesülettől kaptuk, mint „selejt” tehenet. Valóban, csak 1,5 tőgynegyede működik.
Dercének neveztük el. Kezes jószág, 10 éves forma, már nem mai csitri, meglett asszonyság, aki tudja s érti a dolgát.

Összegezném a gazdasági hasznosságát:

  1. tartása olcsó: vegetációs időszakban csak legel, télen át szénázik. Mégis olyan jó húsban van! Semmiféle kiegészítő takarmányt nem kap.
  2. ridegen tartható: nem kell még egy istálló sem neki. A hideget, meleget egyaránt jól tűri. Jobban bírja mindkettőt még a bivalyoknál is.
  3. bio-öko meg amit akartok: húsa, bár még nem ettem, teljesen bió-öko stb lesz, mert csak az Isten szép ege alatt legelget. Füvet, ami nő magától. Kell ennél jobb?
  4. önállóan ellik: Meglepő lehet azoknak is akik még nem láttak marhát, hát még azoknak, akik láttak! A tenyésztett fajtáink közül még a magyartarka is igényli az emberi segítséget az ellés során, „ki kell húzni” belőle a borjút.

Képzeljük bele magunkat egy ilyen szituációba. Éjszaka, mert hát mikor máskor, virrasztani a vajúdó tehén mellett, és....és nem tudom tovább, sose láttam ilyet, pláne nem próbáltam, szóval, fogalmam sincs mihez kezdnék. Mi lenne akkor? Végig kellene néznem, hogy megdöglik egy borjú és az anyja?!? Hát itt erről szó sincs. Képes megelleni önállóan, gyorsan, nagyon erős gondozó ösztönével lenyalogatja a borját, majd szoptatja. ..és szoptatja.. és szoptatja.

Prológus — avagy 0. típusú találkozás

A Szommer család tapasztalatai és élményei a borzderessel - 0. rész

BEMUTATKOZÁS

Borzderes és a gyerekekHa Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy megy Mohamedhez. Van úgy, hogy az embert megtalálják a neki való dolgok és élőlények. A kárpáti borzderesről ugyanazon a héten három teljesen különböző helyről is hallottunk. Egy gyors internet keresést még gyorsabb telefonálás és egy hosszú beszélgetés követett Miklós Rudolffal.

Katymáron élünk, férjem Szommer Antal, okl. vegyész, biológus, és NÉBIH-nél jegyzett gomba szakellenőr. Jómagam, Szommer-Papp Noémi vagyok, biológus diplomát szereztem az SZTE-n, 2000-ben, innen az ismeretség a férjemmel. Másképpen nehezen találkozhattunk volna, én Szendrőben nőttem fel, Miskolctól É-ra, 35 km-re. Katymár, férjem szülőfaluja Bajától DK-re, mintegy 30 km-re, kis Magyarország déli határán fekszik. A mai kerítéses-migránsos időben, talán nem is helyes Mohamedet emlegetni az első mondatban, főleg nem errefelé, de hát mit tegyünk, ez vág ide.
4 gyermekünk és egy kis gazdaságunk van. Hunor 13, Hanga 10, Zille 6, Ajtony 2 éves.
Őshonos legeltetett állatokat tartunk: magyar rackát, házi bivalyt, kecskét, lovat. Az extenzív állattartásról, annak előnyeiről és fontosságáról, egy későbbi időpontban szívesen írok.

Jelen mondandóm lényege, amit Ruditól tudtam meg telefonálás közben: létezik egy magyar szarvasmarha fajta, aki ridegen tartható, és lehet fejni!
Ez óriási szó! A szürkemarha nagyon szép, de nem arról híres, hogy fejhető lenne. A bivalyokat is van, ahol fejik, a mieink nem rajonganak az ötletért, és elég tekintélyes méretű szarvaik vannak ahhoz, hogy akceptálva legyen az álláspontjuk. Szó szerint lyukat kellett beszélnem Rudolf hasába, hogy hajlandó legyen egy ilyen tehénként a mi gazdaságunkba is kihelyezni. Azt mondta, van egy "selejt" tehénke és ezért nem lehet a kihelyezési program keretében kihelyezni, ezért esetleg őt... Mami a neve.
Öröm és boldogság! No meg persze némi szervezés, állatszállító, és a férjem, nagy sajnálatomra egyedül, nekivágott a 2 x 400 km-es utnak, hogy hazahozza életünk első tehenét, a mi borzderesünket.
Folytatás következik :)

Borzderes rajz

Púpos rajzon is megörökítve :)
...és igen nagyon jól sikerült alkotás benne van az a lényeg, amitől a borzderes, borzderes és amitől Púpos, Púpos.
Köszönjük Pócz Dániel Festőművésznek!

Pupos rajz

Borzderes tehén borjával (30x40cm, progresso-ceruza)

...és a festőművész levele Rudiéknak:

Ő Púpos, 24 éves, 20 ellés után is, hála Istennek jó egészségnek örvend. Szeretem ezt a rajzot. Jó volt a modell, jó gazdához került a kép (...és úgy hallottam én sem ügyetlenkedtem el). Ezúton is áldás, békesség Miklóséknak!

Pócz Dániel Festőművész

Mi a célja a Polyán Egyesületnek?

A facebook oldalunkon sokan dícsérnek, sokan gratulálnak a tevékenységünkhöz, de ezzel együtt rendszeresen megkérdezik tőlünk, hogy és ezt mind mi végre tesszük, mi a célja a Polyán Egyesület tevékenységének.

A Polyán Egyesület eredetileg természettel együttműködő gazdaság létrehozását tűzte ki célul. Létezésünkkel szeretnénk bebizonyítani, hogy az ember is gazdagíthatja a természetet!
Ez a cél nem változott, de közben néhány konkrétabb cél is megfogalmazódott:
1. A kárpáti borzderes, mint őshonos szarvasmarha fajta megmentése, genetikai állományának in-situ megőrzése, tenyésztése.
2. Magyarországon újból legyen tehén a háztájiban, ezáltal a magyar embereknek a saját, kétkezi, becsületes munkájukból lehessen megélhetése, és a falun megtermelt egészséges élelmiszereket tudjunk vásárolni a gyermekeinknek!

Annak megértése, hogy ez mennyire fontos álljon itt egy dokumentum film a szatmári csordák eltűnéséről, aminek az első fél órájában megtudhatjuk, hogy a háztáji tehén tartás mit jelentett a falusi ember számára, a második fél órában pedig szembesülhetünk azzal, hogy az EU csatlakozás pusztán piacszerzést jelentett és csak és kizárólag a tőkés társaságok érdekét szolgálta. Nagyon tisztán és egyszerűen kiderül, hogy milyen eszközöket használ az EU a tőke érdekek érvényesítésére.

Mi úgy gondoljuk, hogy a magyar falu, a falusi ember önrendelkezése, sőt önbecsülése visszaszerzésének az egyik eszköze a háztáji tehéntartás újbóli elterjesztése. Ezért helyeztünk ki közel 70 tehenet háztájiba.

 

 

 

Borzok és Deresek - A legeltetés és tisztálkodás

Mozaikok egy majdnem teljesen önellátó gazdaság (Visnyeszéplak, Zaja család) borzdereses tapasztalataiból - 5. rész

Legeltetés

Egy barátom annak idején (még nem volt tehenünk) elmagyarázta, hogyha a tehenet csak fűvel, szénával etetjük, lehet, hogy kevesebb tejet ad majd, de sose lesz gondunk állatorvosra. Így is cselekedtünk illetve ma is ezt azb utat járjuk. Kis kiegészítéssel: lombtakarmányt olykor-olykor kapnak (kedvencük a hárs, cseresznye, eper lomb, megeszik az akácot, juhart, diót stb. de a mogyorót egyáltalán nem), s ha van akkor gyümölcsöt!! Imádják az almát, körtét. Természetesen feldarabolva. Az összes hullott gyümölcs eléjük kerül. Fel szoktam tenni a kérdést gyümölcsész előadásokon, hogy milyen feldolgozási lehetőségei vannak a gyümölcsöknek. Jönnek a válaszok: pálinka, lekvár, aszalvány stb. Egyet mindig kihagynak: a mi kis vegyi gyáraink kiváló  minőségű tejet is előállítanak a gyümölcsből....

Tovább a teljes cikkre...