Mi a célja a Polyán Egyesületnek?

A facebook oldalunkon sokan dícsérnek, sokan gratulálnak a tevékenységünkhöz, de ezzel együtt rendszeresen megkérdezik tőlünk, hogy és ezt mind mi végre tesszük, mi a célja a Polyán Egyesület tevékenységének.

A Polyán Egyesület eredetileg természettel együttműködő gazdaság létrehozását tűzte ki célul. Létezésünkkel szeretnénk bebizonyítani, hogy az ember is gazdagíthatja a természetet!
Ez a cél nem változott, de közben néhány konkrétabb cél is megfogalmazódott:
1. A kárpáti borzderes, mint őshonos szarvasmarha fajta megmentése, genetikai állományának in-situ megőrzése, tenyésztése.
2. Magyarországon újból legyen tehén a háztájiban, ezáltal a magyar embereknek a saját, kétkezi, becsületes munkájukból lehessen megélhetése, és a falun megtermelt egészséges élelmiszereket tudjunk vásárolni a gyermekeinknek!

Annak megértése, hogy ez mennyire fontos álljon itt egy dokumentum film a szatmári csordák eltűnéséről, aminek az első fél órájában megtudhatjuk, hogy a háztáji tehén tartás mit jelentett a falusi ember számára, a második fél órában pedig szembesülhetünk azzal, hogy az EU csatlakozás pusztán piacszerzést jelentett és csak és kizárólag a tőkés társaságok érdekét szolgálta. Nagyon tisztán és egyszerűen kiderül, hogy milyen eszközöket használ az EU a tőke érdekek érvényesítésére.

Mi úgy gondoljuk, hogy a magyar falu, a falusi ember önrendelkezése, sőt önbecsülése visszaszerzésének az egyik eszköze a háztáji tehéntartás újbóli elterjesztése. Ezért helyeztünk ki közel 70 tehenet háztájiba.

 

 

 

Borzok és Deresek - A legeltetés és tisztálkodás

Mozaikok egy majdnem teljesen önellátó gazdaság (Visnyeszéplak, Zaja család) borzdereses tapasztalataiból - 5. rész

Legeltetés

Egy barátom annak idején (még nem volt tehenünk) elmagyarázta, hogyha a tehenet csak fűvel, szénával etetjük, lehet, hogy kevesebb tejet ad majd, de sose lesz gondunk állatorvosra. Így is cselekedtünk illetve ma is ezt azb utat járjuk. Kis kiegészítéssel: lombtakarmányt olykor-olykor kapnak (kedvencük a hárs, cseresznye, eper lomb, megeszik az akácot, juhart, diót stb. de a mogyorót egyáltalán nem), s ha van akkor gyümölcsöt!! Imádják az almát, körtét. Természetesen feldarabolva. Az összes hullott gyümölcs eléjük kerül. Fel szoktam tenni a kérdést gyümölcsész előadásokon, hogy milyen feldolgozási lehetőségei vannak a gyümölcsöknek. Jönnek a válaszok: pálinka, lekvár, aszalvány stb. Egyet mindig kihagynak: a mi kis vegyi gyáraink kiváló  minőségű tejet is előállítanak a gyümölcsből....

Tovább a teljes cikkre...

Borzok és Deresek - Idézetek feleségem, Anikó naplójából

Aniko és borzasMozaikok egy majdnem teljesen önellátó gazdaság (Visnyeszéplak, Zaja család) borzdereses tapasztalataiból - 4. rész

Ellés

Az első: 2013 március 24-én olvadó hóban locspocsban. Vörös 3. borja, nemzője: természetes úton, még Mikóházi gyökerek (Lali, főbika).
„Az ellés időpontjáról sejtésünk se volt, valójában már le is mondtunk róla (lehet, hogy nem is vemhes címszóval). Tehát vasárnap (márc. 24) reggel még megetettük őket, s minden a rendes kerékvágásban folyt, semmi rendkívülinek nem láttuk előjelét. Délelőtt valamilyen közös összejövetelen voltunk a faluban, fél 12-kor a szomszéd szólt, hogy eggyel többen vannak a jószágok...

Tovább a teljes cikkre...

Borzok és Deresek - Az ellés és a fejés

FejésMozaikok egy majdnem teljesen önellátó gazdaság (Visnyeszéplak, Zaja család) borzdereses tapasztalataiból - 3. rész

Az augusztusi elhozatal után hónapokig nem volt fejős egyik borzderes sem (az egyik még csak másfél éves üsző volt, a másikról meg nem tudtuk, hogy egyáltalán vemhes-e). Több, mint fél év múlva ellett meg a Vörös, mikor már lemondtunk a bocizásról (a hasa nagyságából akkor sem tudtunk s ma sem tudunk pontos következtetéseket levonni....), Gyümölcsoltó Boldogasszony napján hirtelen megellett. Szép kis bikaboci sikeredett (üszőnek nyilván jobban örültünk volna).

A lényeg, hogy már látszott a tejhez jutás lehetősége.

Tovább a teljes cikkre...

Bika helyzet 2

VisoA Polyán Egyesület szívügye a Kárpáti borzderes szarvasmarha fajta fenmaradása. A tehenek kihelyezésével tudjuk növelni az egyedszámot, a fenmaradás sarkalatos pontja  a bika kérdése.

Sokan nincsennek is tisztában azzal, mit is jelent egy bikát (vagy akár többet) tartani.
A tehenek, ennél a fajtánál jellemzően könnyen kezelhetőek, de a bika az más ügy. Bizonyos kor elérése után jelentkeznek azok a tulajdonságok, amelyek miatt nem sokan vállalkoznak tartásukra.  A tejtermelő fajtáknál (pl. holstein fríz) ez nagyon hamar jelentkezik, ezért nem is láthatunk kiállításokon ilyen bikákat. A hús marháknál nagyon sok egyednél kezelhető marad az állat, talán a nagy tömeg miatt is.
Az őshonos fajtáknál talán a közép út az, ami megfigyelhető. Fiatalon jól kezelhető, de már egy 4-5 éves bika szereti megmutatni, hogy ő az erősebb. És tényleg ő az erősebb. A régi időkben nem véletlenül fizettek a falusi tehenes gazdák meg egy olyan embert, aki vállalta a bika tartását, hiszen bika nélkül nincs borjú, nincs tej.

Tovább a teljes cikkre...

Borzderes filmek

Elkészültünk három kis filmmel, amelyeknek a célja megismertetni a kárpáti borzdres fajtát és népszerűsíteni a háztáji szarvasmarha tartást. A későbbiekben tervezünk tematikus oktató filmek elkészítését is, hogy a népszerűsítésen túl a háztáji gazdákat tudjuk segíteni a tartással kapcsolatos gyakorlati ismeretek bemutatásával.

A filemeket megnézheted a teljes cikkben, ill. nagyobb méretben a YouTube ikonra kattintva!

Tovább a teljes cikkre...

Borzok és Deresek - Borzok és borzasok természete

Mozaikok egy majdnem teljesen önellátó gazdaság (Visnyeszéplak, Zaja család) borzdereses tapasztalataiból - 2. rész

Érdekes együttélés valósult meg a területünkön a véletlenek szerencsés összecsengése folytán. Ugyanis egy kb ezer négyzetméteres területet karámoztunk be a bociknak, s a délnyugati oldalán alányúlik egy beomlott régi pince. No ebben él jó ideje egy borzcsalád. Valójában elég jól megvannak a borzderesekkel. Ezt alátámasztandó a minapi ellés megindulásának az éjszakáján (mivel „járőröztem a helyzet nyomon követése végett) egy gyönyörű példánya a borzcsaládnak sétafikált át a békésen heverésző borzikák között.


Borzas és Vöröske, két külön világ , mégis elválaszthatatlanok egymástól. Vöröske 2 évvel idősebb, de legalább egy mázsával könnyebb borzasnál, s hiába a nagyobb erő, minden előjog az idősebbé!!
Ha netalán nem lennének eléggé megkülönböztethetőek színben és méretben, akkor ez könnyedén megtehető a karakteres tulajdonságaik révén: Vöröske amit elétesznek azt megeszi, az először a szeme elé tett ételt, dolgokat szemrevételezi s azoknak fog neki. Emellett rendszeresen lóg a szájából egy fűszál, mintha füstölne éppen valamit... Borzas a kíváncsi, néha feszültnek mondanám: figyeli, ha valaki elmegy az úton, s ő veszi észre már fényévekről, ha almaszállítmány közeledik. Mindig azt figyeli, hogy hogyan szerezhetne jobb, finomabb csemegét.

Borzok és Deresek - Miért éppen Borzderes?

Zaja PéterElindítunk egy cikk sorozatot, amit Zaja Peti barátunk írt "mozaikok egy majdnem teljesen önellátó gazdaság (Visnyeszéplak, Zaja család) borzdereses tapasztalataiból" alcímmel. Célunk ezzel, hogy bemutassuk a háztájiban tartott kárpáti borzderes szarvasmarha fajta tartásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat, élményszerűen úgy ahogy a gazda megéli.

...és akkor a kezdetekről:

Tovább a teljes cikkre...

Norvég diákok jártak nálunk

A Sátoraljaújhelyi Mezőgazdasági Szakközépiskola cserediák programja által három norvég diák dolgozott a gazdaságunkban 1 hónapon keresztül. Tordis, Veronika és Otto belecsöppent egy ma már Magyarországon sem általános gazdálkodási formába, ami számukra egy időutazást jelentett a múltba. Megtanultak kézzel fejni, rézüstben lekvárt főzni, marhát hajtani, libát kopasztani, kecskét nyúzni, vezettek traktort, karámoztak .... szóval elég változatosan teltek napjaik. Megszerették Magyarországot, és könnyes szemmel búcsúztak tőlünk, remélvén, hogy látjuk még egymást. 



 

Újszülött állat ellátása és igényei

borjúAz előző cikkünkben a föcstej jelentőségéről írtunk, most az újszülött borjú gondozásáról írunk néhány gondolatot.

Az egészségesen született borjú születése után 1-2 órán belül feláll és szopik. Az anyjukat szopó borjak 30-40%-ánál nehéz eldönteni, hogy mikor és mennyi föcstejet kaptak, ezért célszerű a borjút egy órán belül föcstejjel (a tehéntől, vagy szopókás edényből) megszoptatni. Ennek adagja 2-3 l lehet, ami megfelelően védi az újszülöttet a fertőzésektől.  Az újszülött gyors és megnyugtató ellátása a jó minőségű anyai föcstejjel azért olyan fontos, mert a 4-5%-os újszülöttkori elhullás felét a borjak elégtelen ellenanyag-ellátása okozza. Ez jól ellenőrizhető a vér immunglobulin szintjével. A kedvező érték 50-80 g/l IgG, amíg a 10 g/l IgG érték a kedvezőtlen alsó határnak tekinthető.

Tovább a teljes cikkre...