A hegyköz természeti és kulturális adatbázisa

 

A ma emberének sajnos már keveset mond a Hegyköz megnevezés. Legjobb esetben "beugrik", hogy valahol Zemplénben járunk. Pontosítsuk elhelyezkedését mielőtt útnak indulunk, hogy felfedezzük e vidéket!

A Hegyköz Magyarország legészakibb tája, a Zempléni-hegység keleti oldalán húzódik. Sátoraljaújhelytől északra tartunk, a hegyek közé. A 400-700 méter magas hegyek és a Nagy-Milic által körülvett medencét a vulkáni földmozgások, törések és süllyedések alakították ki.
Ehhez a területhez a Bózsva- patak völgyében, a Hollóháza és Kovácsvágás, Füzérradvány közötti teknőszerű medencében elhelyezkedő településeket soroljuk: Hollóháza, Füzér, Füzérkomlós, Pusztafalu, Nyíri, Filkeháza, Füzérkajata, Kisbózsva, Nagybózsva, Pálháza, Kishuta, Nagyhuta, Füzérradvány, Kovácsvágás, Vágáshuta. Ide soroljuk ezen felül a Ronyva völgye felé nyitott, enyhén dombos síkság területein fekvő falvakat is: Vilyvitány, Mikóháza, Felsőregmec, Alsóregmec, Széphalom, Rudabányácska.

A Hegyköz elnevezés csak a XIX. sz. elején tűnt fel az Abaúji Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveiben. A Hegyközi falvak zöme középkori eredetű, a forrásokban a 13. századtól név szerint előfordulnak.

Ha személyesen szeretnénk meggyőződni a táj eltérő természetföldrajzi adottságairól, érdemes kiszállni az autóból és közelről megcsodálni a táj és az itt élő emberek nyújtotta vendégszeretetet, marasztaló csendet.

Itt élni sosem volt könnyű. Csak néhány falu rétje volt jó minőségű, ezért jövedelmezőbb volt az állattenyésztés és nagyobb szerep jutott az erdőnek. A 17. századi összeírások jómódú falvakról tudósítanak, de a 18. században már a nagy méreteket öltött elvándorlásról, pusztulásról olvashatunk. "a Füzér völgye nagyobb részint puszta, mind elment az embere" írják egy 1715-ben kelt feljegyzésben.

Az itt élők értettek a famunkához, sajátos foglalkozásokat; vándorüvegezést és drótozást űztek. A 18. században megjelentek az üveghuták, Rudabányácskán ércbányászattal foglalkoztak. A legnagyobb múltra a hollóházi gyár tekinthet vissza.

A múlt emlékei kísérnek bennünket utunkon, emlékek, melyeket meg kell látnunk, tapasztalnunk. Itt járva egy életformával is találkozhatunk még mélyen a hegyek között, ahol az ember és a táj egymásrautaltságának is tanúi lehetünk.

forrás: http://www.hegyaljakapuja.hu/magyar/oldalak/hegykoz/

 

A Hegyköz tájszerkezete

A magyar falu eltűnőben

A tájgazdálkodás különleges

Mi a természettel együttműködő gazdálkodás?

A hegyközben található települések részletes természeti és kulturális leírását itt találja.