Gyakori kérdések

Gyakori kérdések a borzderesről

Kárpáti borzderes fajtára vonatkozó kérések

Miért érdemes megmenteni a kárpáti borzderes fajtát?

A kárpáti borzderes szarvasmarha hagyományos kettős, vagy hármas hasznosítású fajta (a harmadik haszon az igáztatás). Termelékenysége elmarad az intenzíven tartott fajtákétól, azonban teje igen magas beltartalmi értékű, ezért jó alapanyag sajtkészítéshez. A fajta igen ellenálló és igénytelen, más fajtákhoz viszonyítva kevésbé érzékeny a legelőterületek állapotváltozásaira. A külteres tartást jól bírja, ezért a természeti szempontból értékes legelőterületeink kezelésének egyik ideális fajtája lehet. Átengedő természetéből adódóan megfelelő tartás mellett szelíd és könnyen kezelhető. Mindezen tulajdonságai kifejezetten alkalmassá teszik arra, hogy a hazai háztáji gazdaságok fejős tehene legyen. Hazánkban a fajta egykor honos volt, majd a 70’ évek végére gyakorlatilag eltűnt. Ma (2016) Magyarországon csupán mintegy 150 egyed található belőle, ennek hozzávetőleg a fele a Polyán Egyesület tenyészetében. Egyedszáma Románia és Ukrajna területén is rohamosan csökken, ami szükségessé teszik a fajta tudatos megőrzését.

A kárpáti borzderes szarvasmarha fajtáról, hol találok részletes leírást?

A fajta részletes leírását megtalálja a honlapunkon: http://polyan.hu/mintagazdasag/karpati-borzderes-szarvasmarha
Ezen kívül a honlapon a "Polyán blog" menüpont alatt még sok és részletes leírást talál tartástrechnológiára, háztáji tartás tapasztalataira vonatkozóan.

A kárpáti borzderes fajta elismert fajta Magyarországon?

Már ötödik éve zajlik a kárpáti borzderes fajta kutatása, így a kutatási program keretében 33-as fajtakóddal ideiglenesen elismert fajta.

 

A tartással, haszonvételekkel kapcsolatos kérdések

 

Milyen területen lehet tartani a fajtát?

A kárpáti borzderes szarvasmarha egy régi Kárpát–medencei fajtánk. Magyarország természet földrajzi környezetéhez jól igazodott, így tartása a hegy-, dombvidéken és az alföldi területeken is lehetséges. A tartását jellemző szerény körülmények nagyon szívóssá és ellenállóvá alakították a fajtát. Jó körülmények közé kerülve meglepő termelési eredményeket érhetünk el.

 

Tarthatom-e folyamatosan istállóban ezeket az állatokat?

A tartási körülményekről minden gazda maga dönt, azonban a fajta előnyös jellemzőinek, ellenállóságának megőrzése érdekében javasoljuk a külterjes tartást. Amennyiben nincs más megoldás, akkor tartjuk indokoltnak az istállóban tartást.

Hány éves korban vemhesülnek először ezek a marhák?

Mikóházi állományunkban 2 éves korú egyedek már ellenek, de a csontozat kifejlődése érdekében érdemes 1,5-2 éves kor között vemhesíteni. Csordában úgyis lesznek korábban vemhesülő egyedek.

Hogyan lehet termékenyíteni a fajtamegőrzési programban?

2017. február 20-ig a termékenyítés, csak a Debreceni Egyetem felügyelete alatt történhet. Csak központi lajstrom számmal rendelkező bikák használhatóak, és ez vonatkozik a sperma használatra is. Jelenleg van fagyasztott sperma (Porika bikától), amit egyesületünk ingyenesen biztosít, ezért csak a szállítási és inszemínálási költségeket kell kifizetni. Az aktuális árról érdeklődjön a helyi inszeminátornál.

Fedeztethetek-e magyar tarka bikával?

Elvileg igen, de nem etikus, hiszen a beszerzésben azért segédkezünk, hogy a hazai borzderes állomány növekedjen. A tenyésztési programban cél a lehető legnagyobb állomány létrehozása, ehhez pedig az kell, hogy minden tenyészet részt vegyen a kutatási és fajtamegőrzési programban. Ez nem fér össze a más fajtájú keresztezésekkel.

Lehet anyatehén támogatás igénybe venni a fajtára?

Az ideiglenes elismertetés következtében 33 fajtakód alatt, amennyiben a tartó megfelel az erre vonatkozó jogszabály más feltételeinek is lehet igénybe venni anyatehén támogatást.

Milyen haszonosítás az elsődleges?

A tenyésztése során elsődleges szempont, a fajtára jellemző in-situ génmegőrzés, azaz a hármas hasznosítás fenntartása (tej, hús haszon és igáztatás). Ezért mi nem preferáljuk egyik haszonvételt sem a másik rovására.

Lehet-e borjút házi vágás során feldolgozni?

Bár ma Magyarországon nem elterjedt, de a borjú vágást is lehet a disznóvágáshoz hasonlóan házi vágás formájában szervezni, sőt, kistermelőként a falusi vendégasztal szolgáltatás keretében értékesíteni is.

Lehet-e a borzderest fogatoltatni?

Sajnos egyre ritkább, ám nagyon szerethető haszonvétel a fogatolás. Bár mára szinte minden munkavégzést motorizáltunk, azért érdemes időt szánnunk egyes állataink fogatba tanítására. Régen, mikor az állati erő nagy szerepet kapott, az ökrös fogat sem volt ritka. Ma a tehenes fogat lehet ennek alternatívája, ahol a borjúnevelésre és fejésre hasznosított teheneinket fogjuk be időnként a szekér elé. A fogatolás ma már inkább idegenforgalmi szempontból lehet fontos, különleges, és arra biztatunk minden szarvasmarha tartó gazdát, hogy próbálja ki ezt a hasznosítást, mint turisztikai szolgáltatást. A szekér fogat jó kiegészítője lehet gasztronómiai programoknak (borozás, sajtkóstolás és egyéb kistermelői étel kínálások), valamint gazdaság bemutatásoknak és kisebb túráknak. A fogatolt szarvasmarha a lóval összehasonlítva lassabb, ám biztonságosabb munkavégzésre alkalmas és méretarányosan nagyobb erő kifejtésére képes.

Átlagosan hány liter, milyen zsírtartalmú tejet adnak ezek a marhák?

A tejhozam nagymértékben függ a tartási körülményektől, a takarmányozástól, legelő minőségtől és a kortól. A Romániában megismert tapasztalati számok teljes laktációs időszakban 1 500 – 3 000 liter. A tej termelése tehát mennyiségre viszonylag alacsony, azonban sokkal kiegyenlítettebb szélsőségek tartási körülmények között is, mint az intenzívebb fajtáknál, kevésbé érzékeny a legelő állapotváltozásaira. A kutatási eredmények szerint a kárpáti borzderes tejösszetétele megközelítette a magyar tarkát, zsír- és fehérje-tartalomban azt kevéssel meg is haladta. A megvizsgált minták (Magyar tarka, Jersey, Holstein-fríz és Kárpáti borzderes) közül a kárpáti borzderes tejében volt a legmagasabb az egészségvédő többszörösen telítetlen zsírsavak összes mennyisége.

Milyen a kárpáti borzderes húsminősége?

A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a szürkéhez és a magyar tarkához képest a borzderes húsa kevesebb vizet tartalmaz, PH értéket tekintve savasabb, a kapott fehérje: zsír arány igazolja, hogy a kárpáti borzderes húsa az egészségesebb táplálkozás szempontjából soványabb, ideálisabb összetételű. A kárpáti borzderes húsának kiemelkedő omega-3 zsírsav-tartalma azt eredményezte, hogy az omega-6 : omega-3 arány -e fajtánál alakult a legkedvezőbben. Ez az eredmény azért is figyelemre méltó, mert az omega-3 zsírsavak a koleszterinszint szabályozásában fontos szerepet töltenek be. Érzékszervi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a kárpáti borzderes húsa a főtt húsoknál és a sült húsoknál is egyértelműen a kárpáti borzderes bizonyult a legkedvezőbbnek és a húslé ízletességében is felülmúlta a többi fajtát.

 

Borjú, tehén vásárlással kapcsolatos kérdések

Hogyan vásárolhatok Önöktől kárpáti borzderes borjút?

Jelenleg a vásárlási szándék jelentősen nagyobb, mint a rendelkezésre álló eladó borjú, ezért kérem szándékát írja meg a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre, ahol mi regisztráljuk (egy excel táblázatban tartjuk nyilván, érdeklődési sorrendben). Amennyiben van eladó üsző borjunk, akkor az érdeklődés sorrendjében végig hívjuk a potenciális vásárlókat és akinek épp akkor van rá pénze annak eladjuk.

Milyen más úton juthatok hozzá kárpáti borzderes borjúhoz?

Jelenleg elsősorban Erdélyben lehet hozzájutni, ill. szorványosan magyar tartóktól.

Az Erdélyi beszerzés esetén milyen költségek jelentkeznek?

Tehén vásárlása esetén a beszerzési ár 300-400 eFt + tolmács, szervezési költségek, kinti közvetítő (kupec), kinti állatorvosi költségek, kinti karantzénozás, szállítás, itthoni karanténozás és állatorvosi költségek.

Jellemzően hányas mentességűek a beszerzett állatok?

Az állatok hármas mentesek. Brucellózis, TBC és leukózis. Mivel nagyrészt fiatal állatokat lehet vásárolni, ezek többsége négyes mentes is lesz (IBR), ezt majd a fogadó tenyészetben kell vizsgálni.

 

Kihelyezési programra vonatkozó kérdések

Miről szól a program?

A program lényege, hogy in-situ génmegőrzés érdekében, hogy megmentsük ill. újraélesszük a fajtát, háztájiba helyezünk ki teheneket. A Polyán Egyesület saját tenyészetében lévő kárpáti borzderes szarvasmarhákat helyez ki olyan gazdákhoz és családokhoz, akik szeretnének szarvasmarhát tartani és vállalják a kihelyezési szerződés feltételeit, illetve megfelelnek ezen feltételeknek.

Milyen feltételekkel helyeznek ki teheneket?

Elsősorban a jó gazda gondosságát várjuk el a tartóktól, melynek fő sarokpontjait a kárpáti borzderes szarvasmarha fajta tartás technológiája című a kihelyezési program mellékletét képező dokumentumban foglaltuk össze és adjuk ki a gazdáknak. Másodsorban a hasznokon osztozunk a következőképpen: A borjú szaporulat felváltva a gazdáé és az egyesületé, a tejhaszon teljes egészében a gazdáé, míg az anyatehén támogatást az Egyesület veszi fel. Utóbbi bevételből és a ránk eső borjú haszonból tartjuk fenn a programot.

Milyen szempontoknak kell megfelelni a gazdának, gazdaságnak?

A program számára ideális gazdálkodó rendelkezik némi tapasztalattal állattartásban és gazdálkodásban, tud időt szánni az állatokkal való foglalkozásra, van hozzáférése kellő nagyságú legelőterülethez a portájához közel, meg tudja oldani az állatok legeltetéses tartását, tervezi a tej feldolgozását és a sajt készítést, valamint kész a nála maradó bikákat saját gazdaságában levágni és feldolgozni. Hajlandó továbbá más, közeli szarvasmarha tartó gazdákkal együttműködni a takarmány előállítás, a sajtkészítés, vagy bármilyen más állatokkal kapcsolatos munka területén.

Milyen teheneket helyeznek ki a programban?

A kihelyezett állatok különböző korú nőivarú egyedek. Igyekszünk megtermékenyített, vemhes állatokat kihelyezni, de ez a program sajátosságaiból eredően nem mindig lehetséges.

Hol helyeznek ki teheneket?

A kihelyezési programunk jelenleg csak Borsod és Szabolcs megyékben működik.

Jelenleg van kihelyezés?

2015-ben lezártuk a kihelyezéseket, azonban folyamatosan vannak visszaadások, így ezeket az állatokat újra kihelyezzük.

Ha a kihelyezési programra akarok jelentkezni, hogyan tehetem meg?

Kérem szándékát írja meg a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre, ami alapján érdeklődését regisztráljuk. Az érdeklődőket kihelyezhető szarvasmarha esetén jelentkezési sorrendben keressük meg. Az érdeklődőktől azt kérjük, hogy akkor jelentkezzenek, ha valóban komoly elhatározásra jutottak, mert az elmúlt években sok időnk elment olyan jelentkezőkre, akik végül az előkészítés egyes pontjain valamilyen okból visszaléptek.

 

Milyen az egészséges borzderes szarvasmarha

Az egészséges szarvasmarha életkorának, fajtájának, hasznosítási irányának megfelelően jól termel. A tejtermelés és hízlaláskor a testtömeg-gyarapodás csökkenése már önmagában is jelez valamiféle rendellenességet.

Kondíciója, étvágya jó, szőre fényes, bőre rugalmas, csülkei tiszták, mozgása határozott, szemei, testnyílásai tiszták, yáladékmentesek.

Az ismertetettektől jelentősen eltérő bármely jelenség észlelésekor fokozottan ügyeljünk a környezetre (tartás, takarmányozás).

Milyen az egészséges szarvasmarha bélsár ürítése?

A felnőtt, istállózott szarvasmarha naponta 8-10-szer ürít bélsarat, legtöbbször fölkelés után. A bélsár lepényszerű, de zöldtakarmány etetésekor folyékonyabbá válik. Színe változó. Sok zöldtakarmány és szilázs etetésekor zöldes, répafej etetésekor vöröses, széna és abrak etetésekor barnás árnyalatú, a sokáig bélcsőben levő, nagy rosttartalmú takarmány emésztése után feketésbarna. A napi bélsármennyiség mintegy 30-40 kg.

Milyen az egészséges szarvasmarha vizelete?

Vizelete átlátszó, tiszta, nem zavaros, nem nyálkás. Naponta 4-6-szor vizel, mindig állóhelyzetben, a napi vizeletmennyiség 4-12 l.

 

A vemhesítés és a vemhes tehén gondozásának teendői Mikor termékenyíttessünk, hogy üszőnk a legbiztosabban vemhes legyen?

Mikor lesz ivarérett a kárpáti borzderes szarvasmarha?

A kárpáti borzderes már 8 hónapos korban ivarérett, ez azonban függ a takarmányozás színvonalától is. Termékenyíteni csak akkor lehet, amikor az üsző már tenyészérett, vagyis a vemhességet károsodás nélkül képes elviselni.

Az életkort és a testtömeget együtt kell figyelembe venni, ha azt akarjuk, hogy üszőnk életképes borjút elljen.

Mikor várható az ivarzás?

Az ellés utáni 15-20. napon bekövetkező első ivarzás gyakran csendes, és nincs peteleválás. Kifejezett ivarzási tünetekkel, pete leválással (ovuláció) járó ivarzásra az ellés utáni 36-42. napon számíthatunk, és rendszint a következő ivarzás során az 51-63. napon termékenyítünk.

Mik az ivarzás jegyei?

Magatartás-változások: Az állat nyugtalan, izgatott, fejét gyakran magasra emeli, ide-oda tekintget, a legkisebb szokatlan zajra élénken figyel. Állásában tipeg, gyakran a jászolba áll; szomszédjához dörgölődik, arra felugrani próbál. Farkát kissé megemeli, csóválja, gyakrabban, de kevesebbet vizel. A tehenek medenceszalagjai besüppednek (a horpasz mélyebb), kevesebb tejet adnak, a tőgymosást és a fejést jobban tűrik, egyesek viszont a tejet nehezebben adják le. A tehén étvágya általában csökken, a szálastakarmányt gyakran szétszórja, többször rövid morgó hangot ad, esetleg szünet nélkül bőg. Ha kezünket a hátán végig húzzuk hágómozgást végez.

Külső jelek: A péraajkak megduzzadnak, kivörösödnek, redőzöttségük eltűnik. A pérarésben ujjnyi vastag, hosszú, áttetsző nyálkaköteg jelenik meg, amely a méhösszehúzódások hatására folyamatosan vagy rövid időközökben ürül. A pérát széthúzva látható, hogy a hüvely fala élénkvörös, duzzadt, bársonyos (a nem ivarzóké halvány rózsaszín, redőzött, szárazabb).

Mi a termékenyítés legkedvezőbb időpontja?

Azt kell figyelembe vennünk, hogy leválás után a petesejtek termékenyülő képessége 8-10 óra múlva megszűnik, az ondósejtek pedig a nemi utakban 24-36 óráig maradnak életképesek. Az ivarzás átlagosan 15-20 óráig tart (az üszőké rövidebb, teheneké hosszabb, nyáron hosszabb, télen rövidebb), tehát lényegesen szűkebb idő áll rendelkezésünkre, mint a sertésnél, vagyis pontosabban meg kell figyelnünk az ivarzás kezdetét is.

 

A vemhesítés és a vemhes tehén egészségvédelme Az ivarzás jelei

Melyik a legjobb termékenyítési idő?

Legjobb termékenyülési eredmény akkor érhető el, ha az ivarzás középétől annak befejeződése utáni 6 órán belül termékenyítettünk, vagyis: ha az ivarzás reggel vagy délelőtt kezdődött, másnap délig termékenyíttessünk!

Az ellés utáni első termékenyítés javasolt időpontja a 45-50. nap körül jelentkező ivarzás, mert egyrészt ekkorra a méh ismét alkalmas vemhesítésre (jó előkészítés és problémamentes ellés esetén), másrészt a termékenyítéssel tovább nem várhatunk, ha azt akarjuk, hogy tehenünk évenként leelljen. A ridegen tartás eredménye lehet a szezonális ivarzás, azaz a hideg téli és a meleg nyári napokon a tehenek nem folyatnak.

 

Hány naponként történik az ivarzás?

Ha a fogamzás nem következik be, az ivarzás 21 naponként (19-23 nap) ismétlődik A tehenek ivarzása 6 és 36 óra között változhat.

 

Miért nem ivarzik?

Az ivarzás elmaradásának leggyakoribb okai üszőkorban: tartási hibák (mozgáshiány), takarmányozási hibák (alultápláltság, túlkondíció), rossz kalcium- és foszforellátás, vagy ezek helytelen aránya, vitaminhiány (A-, D-, E- vitamin hiánya), nyomelemhiány, konyhasóhiány.

Teheneké: üszőkéhez hasonló takarmányozási hibák, ellés körüli rendellenességek (magzatburok-visszamaradás, a szülőút sérülései, méhgyulladások, petefészek gyulladások, stb.)

Hogyan neveljük és takarmányozzuk üszőinket, hogy egészséges, életképes borjút elljenek?

Hogyan tartsuk az üszőt, hogy ellő képesek legyenek?

A legjobb üszők a legelőn „termettek”. Itt biztosítva van a

- minél több mozgást, levegőt, napfényt;

- vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdag, jó minőségű takarmányt;

- mérsékelt, nem hajtatott nevelést.

Ha legeltetni nem is tudunk, legalább kifutónk legyen (egy üszőre 20 m2 kifutó), ahol nyáron éjjel-nappal, egyéb évszakokban pedig a reggeli etetés után az esti etetésig mélyalmon tartózkodhatnak az állatok.

A pihenőtéren száraz, bőséges alom mindig legyen.

Hogyan takarmányozzuk az üszőt választástól 1 éves korig?

Ha az üszőt szeretnénk minél hamarabb tenyésztésbe venni, a fejlődéséhez kívánatos a napi 650-750 g-os testtömeg-gyarapodás. Ha ez nincs meg, fejlődésük lelassul, később lesznek tenyészérettek. Ebben a szakaszban tehát a legelő vagy a tömegtakarmány mellett koncentráltabb takarmányra, abrakra is szükség van. Napi általános adag:

- legelő + 2-3 kg abrak, vagy

- 10-15 kg tömegtakarmány (nyáron zöld, télen szilázs vagy lédús) +2-3 kg abrak + 2-3 kg széna

Hogyan takarmányozzuk az üszőt 1 éven felül, a vemhesség 6. hónapjáig?

Nyáron elég a legelő vagy legelő hiányában 20-25 kg zöldtakarmány. Sem abrak, sem széna nem kell.

Télen 15-20 kg szilázs + 3-5 kg széna + 0,5 kg abrak. Ahol nincs szilázs vagy siló, a szénára kell alapozni a takarmányozást, napi 15-20 kg széna + 2 kg abrak. Ebben a szakaszban etethetünk melléktermékeket (silózott kukoricaszár, répaszelet stb.) is. Ilyenkor gondoskodni kell az ásványianyag- és vitamin kiegészítésről (pl. Nutrafor 1.).

Hogyan takarmányozzuk az üszőt a vemhesség 6. hónapjától az ellésig?

Figyelembe kell venni a magzatépítést, ezért koncentráltabb takarmányokat is adnunk kell. A tömegtakarmányok adagja megegyezik az előző időszakéval, de itt már 3-4 kg előkészítő abrakot is adjunk. Ellés előtt 2-3 héttel az abrakot csökkentsük, 1-2 kg korpával helyettesítsük (az ilyenkor alapvetően fontos foszfor miatt). Korpa hiányában adhatunk foszfortartalmú takarmány kiegészítőt. Nyalósó mindig legyen az üszők előtt, a vízszükséglet egyéves koron felül napi 30-50 liter. Naponta kétszer etessünk, lehetőleg abrak, zöld- vagy lédús takarmány vagy szilázs, széna sorrendben.

Ahol nincs lehetőség siló és szilázs etetésére ott kiegészítőként adhatunk lédús takarmányként almát, krumplit, magozott hullott gyümölcsöt, tarló- és takarmányrépát.

 

Adható-e lédús takarmány?

Adható, viszont a lédús takarmányokat minden esetben összeaprított formában kell az állat elé tennünk, a fulladás veszélye miatt.

Kell-e az ellés előtt változtatni a takarmányozáson?

Ellés előtt néhány napig korpás ivóst adjunk abrak helyett. Ez 3-4 kg korpából készült híg moslék. Étrendi hatása kedvező, megkönnyíti az ellést, megnehezíti az ellés utáni problémák kifejlődését (ellési bénulás, megfekvés stb.).

 

Hogyan készítjük elő tehenünket?

 

Hogyan, milyen ütemben kell a vemhes tehenet elapasztani?

A vemhesség 8. hónapjának elején a tehén elapasztását (szárazra állítását) meg kell kezdeni. Erre az időre sok tehén magától elapaszt.

A fejést fokozatosan (egy hét alatt) szüntessük meg úgy, hogy naponta vagy kétnaponként bizonyos mennyiségű tejet kifejünk (egy-egy tőgynegyedből 0,5-1 litert), miközben a takarmány- és vízfogyasztást is csökkentjük! A hirtelen koplaltatástól és szomjaztatástól a tehén el is vetélhet.

Mennyi az ideális súlynövekedés a vemhes tehénnél az elapasztás utáni időben?

Ha a szárazra állítás elején (a vemhesség 8. hónapjának elején) a tehén jó kondícióban van, az ellésig hátralevő két hónapban úgy kell etetni, hogy testtömege ne gyarapodjék többet, mint a születendő borjú tömege, de legföljebb 50 kg-ot.

Érdemes-e vemhes tehenet vásárolni?

Az előkészítést mindenképpen az a gazda végezze, akinél a tehén elleni fog. Ezért legkésőbb a vemhesség 6. hónapjának végéig vásároljunk vemhes üszőt vagy tehenet!

Ellenkező esetben az ellésig nem tud az új helyéhez alkalmazkodni, nem beszélve arról, hogy nem tudja megtermelni az új környezetben levő kórokozókkal szembeni ellenanyagait, következésképpen azok a föcstejében sem lehetnek benne, gyakoribb a borjak megbetegedése.

 

Teendőink az ellés körül A közelgő ellés jelei, az ellés szabályos lefolyása

Mennyi a szarvasmarha vemhességi ideje?

A szarvasmarha vemhességi ideje átlagosan 285 nap. Ettől 10-15 napi eltérés még szabályos.

Mik az ellés előtti jelek?

Az ellés előtt 4-5 nappal a péraajkak megduzzadnak, kipirosodnak, a pérarés kitágul (lefekvéskor tátongóvá válik), a gát, vagyis a péra és a végbél közötti terület is beszűrődik. A tőgy rohamosan duzzad (az előhasi teheneké nem annyira hírtelen), a csecsbimbókból nyálkás váladék fejhető. Egy-két nappal az ellés megindulása előtt a hüvelyből az ivarzási nyálkához hasonló váladék ürül. A far „feltornyosodik”, a farok úgy lóg, mintha béna volna, két oldalán ökölnyi bemélyedés, „gödör” keletkezik (a széles méhszalag ellazulása miatt). A has leereszkedik, ezért a horpaszok besüppednek. Ebben az ún. előkészítő időszakban az állat már nyugtalan, gyakran a hasát nézegeti (jóslófájások).Tipeg, fekszik-kel.

Hogyan történik az ellés?

A megnyílási szakaszban, amely üszőknél 6-8, teheneknél 3-4 óráig tart, a nyugtalanság fokozódik, az állat erőlködik, hátát púposítja; miközben a hasfal fölemelkedik, a horpaszok elsimulnak. Ilyenkor a tehén a farkát fölemeli vagy csóválja, gyakrabban, de kevesebbet ürít és vizel (megnyitó fájások). A pérarésben megjelenik a vízhólyag, amely emberfejnyi nagyságú, kékesbarna, fénylő. Ennek fölrepedése és folyadékának elfolyása (kb. 10 liter sötétsárga folyadék) után 20-30 perces nyugalmat követően az újbóli méhösszehúzódások hatására megjelenik a lábhólyag (benne érezhetjük a magzat lábait). Megrepedésekor kb. 5 liternyi sárgás árnyalatú, híg tojásfehérjeszerű, nyúlós, zavaros, rendkívül sikamlós váladék ürül. A hólyagok gyakran már a hüvelyben felrepednek, ezért csak (magzatvíz) elfolyását látjuk.

A hólyagok idő előtti, korai fölrepesztése tilos (várjuk meg, amíg maguktól fölrepednek), mert ha ezt tesszük, a szülőút szűk és száraz lesz, ami megnehezíti az ellést.

A szüntelen méhösszehúzódások és a magzat aktív mozgása következtében az a szülőútba „beigazodik” (a borjak 90-95%-a hosszanti fejfekvésű, 5-10%-a hosszanti farfekvésű), csülkei a pérarésben megjelennek, fájásszünetekben pedig visszacsúsznak. Ez addig ismétlődik, amíg a magzat véglegesen be nem igazodik a medencébe, ettől kezdve a végtagok a pérarésből már a fájások szüneteiben sem csúsznak vissza.

Ekkor kezdődik a kitolási időszak (tolófájások), a fájások 2-3 percenként jelentkeznek és 1-1,5 percig tartanak. Normálisan a magzat kitolásához 8-20 ilyen fájásra van szükség. A tehén ekkor rendszerint fekszik, legtöbbször a jobb oldalán.

Hosszanti fejfekvéskor a csülkök megjelenése után először a magzat kékesvörös színű, kilógó nyelve látható, feje csak ezután jut át a pérarésen. A fájások felerősödnek, láthatóvá válik a borjú válltájéka, s mivel a köldökzsinór ebben a helyzetben elszorul, megindul a légzése. A mellkas pérarésen való átjutása után a fájások rövid időre megszűnnek, a tehén „erőt gyűjt” az ellés befejezéséhez. A kitolási szakasz üszőknél 5-6, teheneknél 1-3 óráig tart. A magzat kitolása után a fájások megszűnnek, de nem sok idő múlva újrakezdődnek (utófájások), sokszor ezek már olyan gyengék, hogy alig, vagy egyáltalán nem vesszük észre. Hatásukra a magzatburkok 6-8 órán belül eltávoznak a méhből.

  

Elléskori teendőink

Milyen teendők vannak elléskor?

A téli időszakban az istállózó tartásban több a munka az ellés körül, nyáron azonban a legelőn a lehető legtermészetesebben születnek meg a borjak. Az előkészítő szakasz tüneteinek jelentkezésekor (általában 12-18 órával az ellés előtt) a tehenet tisztítsuk meg a szennyeződésektől, a pérát és környékét mossuk le és fertőtlenítsük, gondoskodjunk bőséges alomról, tiszta, száraz szalmából.

A megnyitó fájások ideje alatt gondoskodjunk a tehén nyugalmáról, egyedüli teendőnk a magzatvíz elfolyásának megfigyelése.

Az elléskor gyakran ürült bélsarat távolítsuk el, a szennyeződött pérát ismételten mossuk le!

Nagyon ritkán fordul elő, hogy kitoláskor a köldökzsinór nem szakad el magától, ilyenkor fertőtlenített kézzel a bőrköldök alatt 2 tenyérnyire el kell szakítani. A légzés azonnal megindul. A borjú az első légvételek közben prüszköl, hörög, mert a nyúlós magzatvíz az orrába, szájába tapadt. Először ezt távolítsuk el fertőtlenített kézzel vagy törlőruhával, de csak a szájnyílásba nyúljunk, a szájüregbe ne! Ha az újszülött nagyon prüszköl, köhög is, a farát emeljük meg, hogy a légutakból kiürüljön a nyálka. Az egészséges borjú megszületése után a fejét azonnal emelgeti.

El kell-e kötni a köldökzsinórt?

Elkötni csak akkor szabad, ha nagyon vérzik, mert a kötés fölött a váladék pang, könnyen tályog keletkezhet.

Mi a teendő, ha a borjú nem lélegzik?

Ha alélt a borjú, a légzőmozgások nem kezdődtek el, mesterséges légzést kell alkalmazni: fektessük a hátára, elülső lábait lassú tempóban szorítsuk a mellkasra, majd nyújtsuk ki és egymástól jól húzzuk szét. A tarkót locsolgassuk hideg vízzel, a mellkast ütögessük lapos tenyérrel. Nagyon sok hullának hitt újszülöttet menthetnénk meg így.

 

Mikor és hogyan segítsünk elléskor?

Szükséges-e segíteni a tehenet elléskor?

A szarvasmarha a többi állatfajhoz képest nehezen ellik, mert medencéjének alakja nem kedvező. Ennek ellenére a megfelelően tartott és takarmányozott tehenek többsége segítséget nem, vagy alig igényel.

 

Mikor szükséges állatorvost hívni az elléshez?

- ha a burkok a nyitófájások kezdete után üszőkben 6-8, tehenekben 2-3 óra múlva sem repednek föl és a magzatvíz nem folyik el;

- ha a szülőfájások nagyon hevesek, az ellés mégis elakad;

- ha a szülőfájások idő előtt megszűnnek;

- ha a magzat mérete vagy rendellenes fekvése miatt a húzatás nem megengedett;

- ha 2-3 ember húzóereje nem elégséges (ilyenkor majdnem mindig rendellenes a fekvés) a magzat világra segítéséhez;

- ha az ellés bármilyen okból elakad (pl. méhcsavarodáskor).

 

A korai borjú megbetegedések megelőzése

 

Hány kilós egy újszülött borjú?

A borjú 25 kg körüli testtömeggel születik.

Hogyan kell a korai borjút megvédeni a fertőzésektől?

Természetes ösztöne, hogy születése után még mielőtt lábra állna, mindent nyalni és szopni kezd, így mielőtt egyedüli „védelméhez”, az anya föcstejéhez jutna, már fertőződhet a környezetében levő kórokozókkal. Ezért is fontos az elletési higiénia (bőséges tiszta alom, az anya lemosása, tiszta, kifertőtlenített elletőkötelek, segédkező személyzet).

A kórokozók nemcsak a szájon, hanem a nyitott köldökcsonkon át is bejuthatnak, ezért szükséges a köldök szárító fertőtlenítése.

Az anya tőgyét jól mossuk le! Az első szopás több szempontból döntő fontosságú: először jut a borjú a vitaminokban, ásványi anyagokban, ellenanyagokban gazdag föcstejhez, és emésztőcsatornája akkor kezd működni, amikor az első táplálék, a tej végighalad rajta, ekkor indul meg az emésztőnedvek termelése is.

Mi az a fröccstej, és mi a szerepe?

Az anya a környezetében levő kórokozók ellen speciális ellenanyagokat „dolgoz ki”, amelyek a föcstejben megjelennek. A tehén 8-10 napig termel föcstejet, annak ellenanyag-tartalma azonban az első két napon a legnagyobb, és ezeknek az ellenanyagoknak a borjú bélcsatornájából való felszívódási lehetősége rohamosan csökken.

Mennyi ideig kapjon fröccstejet a borjú?

A borjúnevelés „tízparancsolatának” legfontosabbika, egyszersmind a borjú későbbi sorsát meghatározó tényező, hogy az újszülött élete első hat órájában, legalább 2 liter föcstejet kapjon, az első két napon, még jobb, ha az első 8-10 napon 5-6-szor kap föcstejet (ennyiszer szopik vagy ennyiszer itassuk)!

Milyen probléma jelentkezhet, ha a borjú nem kap megfelelő időben és mennyiségben fröccstejet?

A korai megbetegedések (kólihasmenés, vírusos tüdőgyulladás) azokon a borjakon jelentkeznek elsősorban, amelyek késő esti vagy éjszakai születésük miatt későn kaptak föcstejet (ez háztájiban ritkább). Ezeknek a borjaknak a betegségekkel szembeni ellenállása és fejlődése életük későbbi szakaszában is gyengébb.

Van-e teendőnk, ha egészséges borjú születik?

A borjút megszületése és ellátása után tegyük az anyja elé. Az szárazra nyalja, ezzel a „masszázzsal” a vérkeringését is élénkíti. Az egészséges borjú egy órán belül feláll, ha nem, ebben segítsünk neki!

Az egészséges borjú talpraállása után figyelmét mindjárt az anya hátsó része felé fordítja. Bár a tehén helyezkedésével maga is segít borjának a tőgybimbók megtalálásában, ez nem mindig sikerül. Ilyenkor mi is segítsünk a borjúnak, az első szopás után azután már a borjú a tőgybimbót minden nehézség nélkül megtalálja.

Hol tartsuk a szopós borjút?

A szopós borjú egyedül a nedves hideget és huzatot viseli el nehezen. Legjobban persze 15-20 °C hőmérsékleten érzi magát, de ha puha, meleg a fekhelye, ennél jóval alacsonyabb levegő-hőmérsékleten sem károsodik. Ha kevés alatta a szalma, vagy ha az vizes, penészes, ha hideg, vizes fal mellé, ha télen az istállóajtón beáramló levegő útjába kötjük, gyakoribbak a légzőszervi és emésztőszervi betegségek, nem ritka a tarlósömör és a külső élősködők okozta ártalom sem.

 

A tehén egészségvédelme ellés után

Van-e teendő a tehénnel ellés után?

Ellés után a tehenet itassuk meg. Igen jó hatású a korpás ivós vagy abrakként a tiszta búzakorpa, esetleg a korpás táp, eléje pedig jó minőségű szénát tegyünk.

Hogyan etessük a tehenet ellés után?

A tehén szervezetéből a tejjel sok ásványi anyag távozik, ezért bőségesebben kell etetni, mint amennyit a pillanatnyi tejelése alapján esetleg megérdemel. Ez az „előre etetés” segít a tejtermelés napról napra való növekedésében is.

Hogyan távozik a magzatburok?

Normál esetben a magzatburok 24 órán belül távozik a méhből. A magzatburkok eltávozása után a méhből vörhenyes színű nyálkás váladék ürül, amely fokozatosan sárgás, majd szürkésfehér színűvé válik. A váladékürülés az ellés utáni 2. napon kezdődik, legerősebb a 6-8. napon (ekkor a másfél litert is elérheti), de normálisan a 10. nap táján szinte teljesen megszűnik.

Mikor van szükség állatorvosra az ellés után?

- ha a magzatburok ellés után 24 óra múlva sem távozik el a méhből

- ha a váladékozás az ellés utáni 14. napon is észlelhető, főként ha az bűzös és nem - tiszta (gennyes, véres; törmelékes stb.),

- ha a tehén bármely okból fekve marad (ellési bénulás, ellés utáni megfekvés, húzatás miatti sérülések stb.).

 

Borjúnevelés a föcstejes időszak után

 

Hogyan tápláljuk a borjút a fröccstejes időszak után?

8-10 napos korig bendőemésztés egyáltalán nincs (ezért veszélyes, ha ilyenkor tej jut a bendőbe), 50 napos koráig pedig tökéletlen annak emésztése, ezért kb. 2 hónapos koráig a borjút tulajdonképpen nem is tekinthetjük kérődző állatnak, legalábbis a gyakorlati takarmányozás szerint nem. Ez annyit jelent, hogy tejre idáig mindenképpen szüksége van, de azért, hogy emésztőrendszere minél előbb „beálljon”"; már a' bendőemésztés megindulásától, vagyis 8-10. naptól kapjon jó minőségű szálastakarmányt (borjúszénát) és abrakot is, az 50. naptól pedig ezek mellett megkezdhetjük nyáron a zöld, télen a jó minőségű szenázs etetését is.

Széna állandóan legyen a borjak előtt, de naponta frisset kapjanak (az összenyálazott szénát etessük meg a tehénnel). Ivóvizük mindig legyen a borjaknak!

Milyen az egészséges borjú?

Az egészséges borjú szőre fényes, tiszta, szeme élénk, testnyílásai váladékmentesek, minden külső ingerre élénken reagál. Ha nem ilyen, hívjunk állatorvost. A borjú viselkedéséhez tartozik a játszadozás. Nagyobb mozgásigénye kielégítéséhez legalább 4-5 m2 helyet adjunk neki (télen a kifutót is almozzuk).

 

Hogyan takarmányozzuk, hogyan fejjük tehenünket, hogy minél kevesebb legyen a tőgygyulladás és minél több legyen a tej?

 

Hogyan változik a tejtermelés?

A kárpáti borzderes tejtermelése sem egyenletes a tejelési időszak alatt, de kisebb a különbség az egyértelműen tejelő fajtákhoz képest. Ellés után kb. 3 hónapig legtöbb a tej, ezután egyenletesen csökken ismét megközelítően 3 hónapig. A harmadik szakaszban a még tovább csökkenő tej és a „szárazra állításra” való előkészítés miatt a takarmányt is csökkenteni kell..

Milyen takarmány segíti elő a tejtermelést?

Alaptakarmányt, amely fedezi az életfenntartásra és kb. 8-10 l napi tejtermelésre szükséges táplálóanyag-mennyiséget, termelésétől függetlenül kap minden tehén. Ha e fölötti a termelés, pótabrakot is adjunk.

A nyári alaptakarmány a zöld. A téli a széna, a szilázs, a szenázs, a lédús takarmányok, a szalmafélék, az ipari melléktermékek (CGF). A pótabrakból 0,4-0,5 kg elég 1 liter tej termeléséhez. Házilag összeállított tejelő takarmány kukoricából, korpából, búzából, árpából, borsóból, napraforgó pogácsából álljon. Nagyon lényeges a vízigény teljes kielégítése.

A hideget vagy a meleget tűri jobban?

A tehén nem túl igényes a környezetére, a száraz hideget jobban tűri, mint a meleget. Nyáron jó, ha fészerben, árnyékos, szellős helyen tartjuk, a téli istállózáskor sem annyira az istálló-hőmérséklet, mint inkább a száraz, puha fekvőhely lényeges számára.

Milyen napi ápolási teendők vannak?

- a durva szennyeződések (trágya) eltávolítása vakaróval,

- a csülkök hasítékából a trágya eltávolítása fakéssel,

- a farokbojt kifésülése vagy átmosása,

- a végbél és a péra, valamint környékeik szivaccsal való lemosása,

- fejések előtt- a tőgy mosása, szárazra törlése.

 

A fejés alapszabályai

 

Mindegy, hogy mikor fejünk?

A fejés ideje mindennap azonos legyen.

Hogyan kell előkészülni a fejésre?

Mindig a megszokott “körülmények között fejjünk (lehetőleg ugyanaz a személy, etetéssel, istállómunkákkal kapcsolatos világítás, zörejek stb.). A tehén számára nyugodt körülményekről gondoskodjunk.

A tőgyelőkészítést lelkiismeretesen végezzük el. Előkészítés után azonnal kezdjük meg a fejést (a tőgy letörlése ingerként hat, amely reflexszerűen megindítja a tejleadást). Rossz az a módszer, hogy több tehén tőgyét élőre megmossuk, és csak azután kezdjük a fejést.

Fontos a személyi higiénia szabályainak megtartása (tiszta ruha, lábbeli, kéz).

Az első tejsugarakat külön edénybe fogjuk fel (jobb a sötét falú edény, ebben az esetleges tejrendellenességek jobban észrevehetők.

Hogyan kell a tőgyet a fejéshez előkészíteni?

A tőgyet meleg vízzel lemossuk, és szárazra töröljük. Ezután jön a maszálás. Masszáláskor tenyérrel alulról fölfelé haladva a tőgyet kissé megemeljük, majd lefelé irányuló körkörös simogató mozdulatokat végzünk tőgynegyedenként.

Ha vödörből mossuk, minden tőgyhöz külön vizet használjunk, amelynek hőmérséklete 35-40 °C. A túl meleg vagy hideg víz a tehénben kellemetlen érzést vált ki, megnehezíti a tejleadást. A tőgy letörölhető puha ruhával vagy szivaccsal, de jobb az egyszeri használat után eldobható papírtörlő (nem viszünk át kórokozókat egyik tőgyről a másikra).

Hogyan kezeljük a kiszáradt, berepedezett tőgybimbókat?

A túlzottan kiszáradt, berepedezett tőgybimbókat fejés után kenjük be tőgyzsírral.

 

A kézi fejés

 

Hány tehénnél érdemes gépi fejést alkalmazni?

Háromnál több tehenet már érdemes géppel fejni.

Hogyan történik a kézi fejés?

Egyedüli helyes módja az ún. marokfejés, amikor a tőgybimbó tövét mutató- és hüvelykujjunkkal elszorítjuk, majd a többi ujj egymás utáni zárásával a bimbócsatornából a tejet kipréseljük.

Minden más fejési mód („húzogató” fejés, „bütyökfejés”) rossz.

A tőgynegyedeket mindig azonos sorrendben fejjük ki! Legjobb az a módszer, amikor egyszerre a két elülső, illetve a két hátulsó negyedet váltogatva fejjük. Amikor a folyamatos tejleadás megszűnt, végezzünk masszáló mozdulatokat és a fejést folytassuk tovább (utófejés). Ennek befejeztével a tőgyet töröljük szárazra és a tőgybimbókat fertőtlenítsük.

 

 Gépi fejés

 

Hogyan történik a gépi fejés?

A fejőkelyhek felrakása előtt ellenőrizzük a gép vákuumszintjét és pulzálását. A fejőkelyheket mindig azonos sorrendben rakjuk fel: bal hátulsó - bal elülső - jobb elülső - jobb hátulsó. Felrakásuk után enyhén húzzuk meg a kelyheket a tőgy masszálásával egy időben, ezzel győződhetünk meg arról, hogy fejés közben esetleg nem esnek-e le?

Milyen probléma merülhet fel a gépi fejés közben?

A legtöbb problémát az okozza, hogy a kisüzemekben használatos gépek többsége az összes tőgynegyedet egyforma vákuummal feji, nem differenciálja a szívóhatást, holott az elülső és hátulsó negyedek termelése nem azonos (a hátulsók többet termelnek), így gyakori a tőgy károsodása. Különösen fontos az, hogy mikor kell leszedni a kelyheket. A modern gépek a tejáramlás csökkenésével, tehát a fejés végén képesek a szívóhatást is csökkenteni, ezért ezek használatakor ritkább az ún. vakfejés, amikor a bimbócsatorna oly mértékben károsodhat, hogy bevérzik.

A végig azonos szívóhatással dolgozó gépek után végezzünk kézi utófejést (az utolsó 3-4 dl tejet kézzel fejjük ki). Fontos a fejőgumik mérete és állapota. Jó, ha a fejőgumi a bimbó kétharmad részét veszi be (kb. 22-23 mm-es átmérőjű). Nem jó, ha a bimbót túlzottan elszorítja (vérpangás, kékes elszíneződés), de az sem jó, ha a fejőkelyhek „szörcsögnek”. A berepedezett gumit ki kell cserélni!

Hogyan kell tisztítani a fejőgépet?

A fejőkelyheket minden fejés után mártsuk hideg vizes vödörbe, majd lúgos meleg vízzel mossuk, ismét öblítsük, majd fertőtlenítsük, így hagyjuk megszáradni. Fejés előtt hideg vizes öblítéssel mossuk ki a fertőtlenítő oldatot.

Hogyan kezeljük és tároljuk a tejet fejés után?

A kézzel kifejt tejet szűrjük!

A fejés után a tejet minél előbb hűtsük le 12-14°C-ra, ezzel a hőmérséklettel nagyobb távolságra levő gyűjtőhelyre is szállítható (melegen igen könnyen romlik).

 

Hogyan vesszük észre a tőgygyulladást?

Okai, tünetei, megjelenési formái, lefolyásai szerint eltérők lehetnek a tőgyelváltozások. Talán az egyetlen, ami közös bennük, hogy a tej mennyisége csökken, minősége változik. Aszerint, hogy a gyulladás a tejutak és a tejmedence nyálkahártyájára, a tőgy mirigyes állományára vagy a kötőszövetre terjedt ki, a kép rendkívül változatos lehet.

Sokszor észlelhetők gyulladás tünetei: a tőgy meleg, duzzadt, fájdalmas, bőre kipirosodott.

Ezek az elváltozások olykor alig láthatók, a tej azonban 10-20%-kal csökken, savószerű, benne pelyhes váladékok vannak, íze sós-kesernyés. A tej később sárgás árnyalatú, sűrű, egészen gennyszerű is lehet. Az állat a tőgyelváltozás mellett lehet normális hőmérsékletű (38-39°C) és étvágyú, de gyakoribb a láz és az étvágytalanság. Előfordul, hogy a gyulladás látszólag magától csökken, de a beteg tőgynegyed megkeményedik, elapaszt.

 

 

Miért is foglalkozzunk a Kárpáti borzderes szarvasmarha tartásával?

A szarvasmarha tartása és gondozása nem igényel nagy szakértelmet, azonban csak lelkiismeretes munkával nagy odafigyeléssel érhetünk el eredményeket.

A háztáji szarvasmarhatartás

  • visszaadja a munka örömét;

  • az együttműködésen keresztül segít megtartani a helyi közösségeket;

  • felidézi a hagyományos faluképet, turisztikai vonzerőt jelent;

  • megőrzi a hagyományos tudást állattartásról, élelmiszer előállításról;

  • segít ápoltan tartani a falu természetes környezetét;

  • egészséges, valódi élelmiszert ad;

 

A szarvasmarha hozzátartozott a magyar falu képéhez. Annak tej és hús hasznai a falusi ember számára a megélhetés aranytartalékát jelentették, olyan élelmiszert, mely nem külső tényezőktől függött, csupán a szorgalmas napi munkától.

A paraszt ember szeretettel gondozta állatait, harmóniában élt velük, és az őt körülvevő természettel.

És fordul a világ. Lassan rájövünk, hogy a modernizáció mégsem olyan jó barát. Hogy a korszerű, az ipari és a higiénikus talán a legnagyobb ellenségünk. Hogy gyermekeinknek alig működik az immunrendszere, és hogy ez számos súlyos betegségnek okozója lehet.

Nálunk gazdagabb országokban teljesen természetes a ház körül a szarvasmarha, annak minden velejárójával együtt.

 

 

 

 Az oldal létrejöttét a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázata támogatta.